Játék határok nélkül

Egyre többször elgondolkozom rajta, milyen klassz is lenne, ha reggeltől estig játszhatnék a játékkal. Éjszaka pedig aludnék. Majd másnap újra kezdődne az egész elölről. Játék közben a világ beszippant magába. Megszűnik a külvilág, s ha megjelenik, akkor is csak zavaró zöngeként.

A drogosok is hasonló mennyországról álmodhatnak. Mindig megvan az adag korlátlan mennyiségben és folyamatosan belőhetik magukat.

Azért persze van különbség is, hiszen ha nem gondoskodom az egészségemről, akkor nem játszhatok annyit. Koontz könyvében "One Step From Heaven" Mickey meg szeretné menteni egy gyermek életét - Leilanit és olyan érzése van, hogy jaj, csak meg ne haljon addig, amíg ezt el nem intézi. Bennem is felmerült már ez az érzés. Jaj, csak életben maradjak, hogy játszani tudjak.

Ez azért csúnya dolog és lelkiismeretfurdalást okoz, hiszen nem más fontos dolgokkal kapcsolatban gondol erre... Sebaj, ma este is játszok.