Préda

Valóban. A játékélményt, mely rendkívül klassz könnyen tönkreteszi az, hogy sok játékos képtelen arra, hogy a prédálási szabályokat betartsa.

Már a kezdetek kezdetén nyilvánvalóvá kellett hogy váljon, hogy addig nem zsákmányolunk, amíg nem vagyunk biztonságban. A legfrusztrálóbb élményeim közé tartozik, hogy amíg élethalálharcot vívunk, addig egyesek azzal foglalkoznak, hogy mi esett és próbálják minél előbb felszedni. A felbukkanó ablakok, melyek azt kérdik, hogy egy adott tárgyra szükséged van e, nem csak zavaróak, hanem arról is tanúskodnak, hogy segítségre nem számíthatsz, hiszen amíg te harcolsz, más azzal van elfoglalva, mit tegyen zsebre. Ez rendkívül durva és illetlen dolog, ezért kerülendő.

Vannak olyan karakterek, melyek viszonylag gyakrabban halnak bele egy csatába. Tipikusan ilyen karakter a mágus, a tank és a gyógyító. A gyógyító általában azért hal meg, mert egy gyógyítással gyűlöletet generál, mire megtámadják. A tank persze megpróbálja leszedni róla, de a gyógyító gyógyítja magát, ezért az újabb gyűlöletet generál. Az ördögi kört néha nem sikerül megszakítani. A mágustól elvárják, hogy nagy tömegű ellenség támadásakor gyors és iszonyat mennyiségű kárt okozzon. Ez általában villámgyors halálhoz szokott vezetni, főleg, ha a gyógyító nincs felkészülve a dologra.
A csata közben meghalt embereket persze feltámasztják, viszont vannak olyan esetek, amikor a rajtaütés tagjai nem várják meg, amíg visszatér, hanem elkezdik a prédálást.